~2. fejezet

"Ha két embernek együtt kell lennie, végül úgyis egymásra találnak." ~Gossip Girl c. film

".... -Meglepetés !!! - kiáltja vagy 40 ember abban a pillanatban, h a villany feloltódik. 

A meglepődöttségtől mozdulni sem tudok. A barátaim és a családom egy igazi, filmbe illő meglepetésbulit szerveztek nekem. 

-Boldog Születésnapot Jenny - karolja át vki hátulról a derekamat. 

-Köszönöm. - fordulok meg mosolyogva és karolom át a nyakát. 

-Hét! Elengedni a szülinapost! Egész nap a tiéd volt! Had legyen egy kicsit a miénk is! - hallom meg az ismerős hangot a hátam mögül.

-Quentin! - fordulok meg, és ugrok a nyakába, hisz legalább 1 hónapja nem láttam. 

-Hát nekünk már nem is örülsz? - kérdezi tettetett szomorúsággal Scott és Lee. 

-Dehogy nem - engedem el a srácot, majd megölelem őket is, majd mindenki mást is aki itt van.

-Hol van apa? - fordulok anyám felé, miután mindenkit végig ölelgek, és meghallgatom a "Boldog Szülinapot!" mondataikat, ugyanis ő az egyetlen személy, akit nem látok itt, a Magyaro.-on élő nagyszüleimet leszámítva.

-Sajnálom kicsim, de nem tudott el szabadulni a munkából. - mondja sajnálkozva.

-Semmi baj. - mondom erőltetett mosollyal az arcomon, majd a szememmel keresni kezdem azt a négyes társaságot, ahol a bátyámat, a barátomat, Quentint, Scott-ot és Leet sejtem, de nem járok sok sikerrel. Újra körbefordulok a termen, és meglátom, h a nappali hátuljában színpadnak titulált hangszórókkal és erősítőkkel  körülvett részen vadul integetnek nekem, h menjek oda. 

Odasétálok melléjük, és észreveszem, h Victoria és Matt is ott állnak mellettük, és mosolyognak. 

-Hát ti? - kérdezem meglepetten

-Hát mi. A hátsóajtón jöttünk be, és am is haza kellett mennünk az ajándékodért, és nem kellet volna le buktatni a bulit azzal, h idejövünk, és véletlenül mi oltjuk fel előbb a villanyt. - magyaráz barátnőm, majd a kezembe nyom egy zacskót, és a fiúkkal együtt kezdi el énekelni a mikrofonba a "Boldog Szülinapot!" ímű dalocskát, extra hamisan, amitől nekem csak levakarhatatlan mosoly ül ki az arcomra.

-Boldog szülinapot!

-Boldog szülinapot! - kapcsolódik be a tömeg is - Boldog szülinapot Jenny! Boldog szülinapot!...."

-Mit értett az alatt, h 'Felejtsd el, h velük fogok énekelni' ? - kérdezi Liam. 

-Hát ugye a szombati showra mindenki vendégénekessel fog énekelni, és Elena rátok gondolt. - magyarázza Blair, miközben óvatosan elengedi az említett személy, aki már teljesen megnyugodott barátnője ölelésétől, és  valószínűleg kedvenc bandája jelenlététől. 

-Te meg Jessie J-t -szól közbe.

-Jenny meg Cher Lloydot, v Ed Sherant.

-És nem tudnak dönteni - zárja rövidre Thulisa - Niall minden rendben?  - teszi a fiú vállára a kezét, aki csak üveges, könnybe lábadt szemekkel bámul mereven az ajtóra.

-Persze - válaszolja suttogva - Mondjátok meg neki, h visszajöhet, elmentem. Sziasztok. - mondja alig hallhatóan majd kimegy az ajtón. 

Gondolatai a lány körül forogtak. Nem sokat változott, de a fiú szemében a 3 év alatt csak még szebb lett.

-Niall! Hé, Niall állj már meg! Mi a baj? - fut utána kreolbőrű barátja. 

Megállt, megfordult és barátja nyakába borult. Elsírta magát. Jelen pillanatban arra vágyott, h egyedül lehessen a szobájában, és a magány és a bűntudat, amiatt amit ezzel a lánnyal tett, belülről mardossa. Azt kívánta, bárcsak tudná, h mit érezhetett akkor az a lány, amikor képes volt azt megtenni csak azért, h könnyebb legyen a búcsú. Vajon a lány megértené, ha elmondaná neki, h csak is miatta tette? Vajon visszafogadná őt? Vajon a lány tudja, h Ő mit érzett akkor amikor megtudta azt a borzalmas hírt? Vajon tudta, h egy világ omlott ott, akkor össze benne? 

-Hogy mondtam reggel, h  nem kéne ide jönnöm igaz? 

-Nyugodj meg Niall. Mi a baj? Nagyon furcsa vagy.  

-Ígérem, h elfogom mondani, csak nem itt. Nem most. - mondta kicsi megnyugodva. Muszáj volt megnyugodnia. Nem mehet ki kisírt szemekkel  az utcára, a fotósok és rajongók kereszttüzébe, h majd meginduljanak a találgatások, h vajon tényleg igazak-e a hírek, h kiakarják rakni a bandából, és h most tényleg kirakták-e. Mert az nem lenne jó senkinek. Hiába igaz, h a menedzsment nem akarja, h ő is énekeljen, csak gitározzon barátai mellett. -Muszáj egyedül lennem kicsit. Kérlek - néz fel barátjára könyörgően.

-Rendben. Akkor otthon találkozunk. De kérlek, h ne csinálj semmi hülyeséget. Oké?

-Oké. - ígéri meg ezt is, majd elindul a lépcső felé, ami az utat is jelenti hazafelé, de most nem az 1D-házba, hanem a saját, londoni lakására.

-Könyörgöm, h tényleg ne csinálj semmi hülyeséget - morogja az orra alatt Zayn, miközben elindul eredeti céljára, amiért kijött az ajtón: megkeresni a lányt. A lányt, akiről csak annyit tudott, h Jenny-nek hívják, és azt is csak onnan, h Niall mondta még odabent, a teremben.

~

Kimegyek -megyek? rohanok- a folyosó végén lévő erkélyre, és leülök az egyik székre. 

Mégis mit keres itt? Mit képzel, h 3 év, és azok után, amit vele tett, csak úgy megjelenik? Olyan jó volt nélküle. 

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarognak a fejemben, amikor hallom, h nyílik az ajtó.Odakapom a fejem.

-Minden rendben? - ül le mellém Zayn. És igen, tudom, h h híják, mert az elmúlt 2 évben, azóta, h megláttam Niallt az X-Fackorban, azóta figyelem őt/őket.

-Igazat vagy hazudjak?

-Szerinted?

-Nem. Semmi nincs rendben.

-Elmondod?

-Nem is ismerlek - nézek rá hitetlenkedve

-Zayn Malik vagyok - nyújt kezet

-Jó, oké.. vettem -nevetek - Jenny Walker

-Látod? Máris egy kicsit jobban ismersz.

-Biztos, h végig akarod hallgatni? - nézek rá kérdő tekintettel

-Ha nem akarnám, most nem lennék itt. - mosolyog rám biztatóan.

-Oké. Kb. 2 hete összevesztem a vőlegényemmel, azóta hozzám se szól. Anyámat nem tudom utolérni, a bátyám szerint csak sokat dolgozik, és a szabadidejében pihen. És most itt van még Niall is, és nem tudom 

-Mit?

-Semmit - válaszolom, ő pedig "most-mi-van-ezt-nem-értem" fejjel néz rám - Azt sem, h miért vesztünk, össze, vagy h egyáltalán miért mondtam neki  igen, amikor megkérte a kezem. Meg azt se, h Niall mit keres itt.

-Louis nem mondta?

-Mit?

-Ha ezt elmondom, akkor kicsavarja a fejem, de nem érdekel. Viszont nem mondhatod el senkinek. Tényleg nem tudhatja senki, h tudod. Oké? 

-Oké.

-Louis szerint jó ötlet lenne egy duett, és arra gondolt, h ha vége van az X-Factornak, el kezdhetnénk, majd az ünnepek és az X-Factor turné alatt szüneteltetnénk, és amikor vége a turnénak, folytatnánk. 

-Ezt nem mondhatod komolyan. - nézek rá kétségbe esetten. 

-Figyelj, lehet, h nem rám tartozik, de mi a bajod Niallel? - teszi fel a kérdést, én pedig már vártam erre, ugyanis az egyik legjobb barátjáról van szó. Elmondok neki Ádámtól és Évától kezdve, mindent, ami történt, és nyomja a szívemet.

-Hát.... öhm..... hú..... mos igazából nem fogalmam sincs, h mit is kéne mondanom. 

-Ugye? Az életem olyan, mint azok az elcsépelt dél-amerikai szappanoperák. 

-Azért annyira nem gáz - teszi megnyugtatásul hátamra a kezét. - Bár soha nem gondoltam volna, h Niall képes ilyesmire. Mármint mindig azt mondta, h tiszta szívéből utálja azokat, akik ilyet tesznek a barátnőjükkel.

-Hát, úgy látszik, mindenki tud csalódást okozni. Köszönöm, h meghallgattál. - nézek bele mogyoróbarna szemeibe. 

-Igazán nincs mit. - mosolyog rám, én pedig megölelem

-Hát itt vagytok? - lép ki az ajtón Harry 

-Amint látod. 

-És mit csináltál idekint a szép lánnyal kettesben? - húzogatja a szemöldökét perverz módon Zaynre nézve.

-Csak ... szerinted elmondja neki? - súgom mondatom második felét a mellettem ülő srác fülébe, és remélem, h megérti, h mire gondolok

-Inkább húzd még egy kicsit az agyát  - súgja vissza és pimaszul mosolyog, miközben látom rajta, h zavarban van, csak azt nem tudom, h mitől.

-Hééé ! Társaságban nem illik sugdolózni! - tettet felháborodást Harry, én pedig elhajolok Zayntől.

-Ja, h te már egy személyben tárasaságnak számítasz. Nem tudtam, ne haragudj. 

-Talán nem haragszom, de elkezdtél egy mondatot.

-Ja, igen. Csak két dolog. 1, a szép lánynak van neve is. 2, ez egy erkély, és itt - mutatok az utcára, és a többi ház erkélyére - van egy csomó ember.

-Óh, az nem érdekes - legyint, Zayn pedig a tarkóját kezdi vakargatni, és mintha még jobban zavarban lenne.

-Esküszöm, te nem vagy normális. Komolyan képes lennél szexelni egy csomó ember előtt az utcán? - kérdem hitetlenkedve

-Attól függ, h kivel. - néz mélyen a szemembe zöld szemeivel.

-Bocsi, de ha ez egy bók akart lenni, akkor nem jött be - állom pillantását.

-Ó, van ám más is a tarsolyomban - mondja vigyorogva, és kezet nyújt - Harry Styels.

-Kihívás elfogadva - fogadom el a felém nyújtott jobb-ot - Jenny Walker - mondom, miközben óvatosan szájához emeli kézfejem, és lágy csókot nyom rá.

-Am csak azért jöttem,, h megmondjam, mi megyünk, és Thulisa azt üzeni, h menj vissza próbálni. - engedi el kezemet.

-Rendben. Örülök, h megismerhetlek titeket. - nézek felváltva a két fiúra, majd bemegyek az ajtón, és a próbaterem felé veszem az irányt.